1. Anyag, méret, hajlítás / Materials, size and bending

      A legáltalánosabban használt fa az íjépítők körében a kőris, néhányan még használjuk a juhart is. A juhart nem mindenki szereti, mivel hullámos a gyűrűje és nem lehet évgyűrűre szedni. Én szeretem, szerintem könnyebb, mint a kőris, vagyis lehet az egész íjat (karok, szarvak, markolat) ebből építeni, nem kell a szarvaknak külön anyagot nézni. Sok hátrányát a hullámosságnak még nem tapasztaltam, ettől nem lett törésre-szétválásra hajlamosabb a mag. Arról is folyik az agyalgás, hogy a kőris esetében az álló vagy a fekvő évgyűrűs anyag jobb-e. Csináltam már mind a két megoldással íjat (törtem is már sajnos…), nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy csak ez vagy az a megoldás jó. Kőris esetében az biztos, hogy jó és kívánatos, hogy a gyűrűk ne fussanak ki a karon (párhuzamosak legyenek), mivel az ilyen részeknél a fa hajlamos a törésre.

Szintén fontos, hogy a magban ne legyen görcs vagy bármilyen elváltozás, ami gyengítheti az anyagot (ez különösen a hajlós részekre fokozottan érvényes).

Az íj méretei:     A IX-XI. századi magyar íj

Magyar íj esetében általánosan elfogadott, hogy az íj hossza nem haladja meg a 150 cm-t, a szélessége a 4 cm-t. A szarvak hossza max. 25-27 cm. Kis matekkal kiderül, hogy a karok hossza a markolattal együtt kb 90-100 cm. A 150 cm-es magyar íjak már akár 32″ húzáshosszt is kiadnak, a 140 cm körülieket kb. 29-30″-ra lehet biztonsággal húzni.

A tervezés során fontos a jó markolat-, és szarvszög megválasztása. Minél kisebb a markolatszög, annál nagyobb a szarvszög. Ha ezt rosszul választjuk meg a tervezés során, gondunk lehet az íj ajzásmagasságával vagy pedig az ideg fog állandóan beleverni lövéskor a szarvba. Egyik sem jó. Az sem szép látvány, és a magyar íj esetében szerintem nem is stílusos ha a szarvtő és az ideg közötti távolság túl nagy (ilyenkor nem elég nagy a szarvszög), bár ettől még az íj tökéletesen működik. Általánosságban elmondható, hogy egy 140 fok körüli markolatszöghöz kb. 42-45 fokos szarvszöget alkalmazva jó eredményt kapunk.

Ennek az íjnak a famagja kőris,gĹ‘zölĂ©s-után-markolat-szög-1200x675 a kiinduló léc méretei 1x4x90 cm. Középen gőzöltem, majd formán meghajlítottam. A markolatszög kb . 140 fok – biztonsági méret, mindenféle túlzástól mentes.

Gyakran előfordul, hogy a hajlítás során néhány szál a húzódó ogĹ‘zölĂ©s-szálelválás-ragasztás-1200x675ldalon felválik. Általában akkor fordul elő, ha a gőzölés csak rövid ideig tartott vagy a léc túl vastag és nem tudta jól átjárni a gőz. Ha csak felszíni szálakról van szó, akkor forró enyvvel (kb. 15%-os) be kell itatni őket, leszorítani és hagyni megszáradni, sok jelentősége nincs. Sokkal nagyobb gond, ha a hajlítás során a mag elvetemedik, szálelválás-ragasztás-1200x675ferdül vagy tekeredik. Ilyenkor meg lehet próbálni száraz hővel, formára ismételten leszorítva felmelegíteni, majd hagyni kihűlni. Az esetek döntő többségében a kívánt változás elérése csak hő, nyomás és idő kérdése. gĹ‘zölt-mag-ellenĹ‘rzĂ©s-768x432Fontos, hogy már az elején se engedjünk a pontosságból, törekedjünk a precíz munkavégzésre, amit a végén meghálál az íj.

Visits: 3321

BajanBow

View more posts from this author
5 thoughts on “1. Anyag, méret, hajlítás / Materials, size and bending
  1. Nagy Ádám

    Üdv, nem tudom jó helyen teszem e fel a kérdésem, a szárításhoz használt állványal kapcsolatban szeretném megtudni, hogy hogyan lehet megoldani a szarvak összeérését a száradás alatt, ha az állványban van? Nem tudom mennyire világos a kérdés, a képen ( http://bajanbow.com/wp-content/uploads/2016/06/sz%C4%82%CB%87r%C4%82%C2%ADt%C4%82%C5%82-%C4%82%CB%87llv%C4%82%CB%87ny.jpg ) úgy néz ki, hogy száradás közben a karok beleakadnak a szarvakat egyenesen tartó lécekbe. Lehet nem jól gondolom az egészet, előre is köszönöm a segítséget 🙂

     
    Reply
    1. BajanBow

      Hello Ádám!
      Én magam nem csináltam meg ezt az állványt (a szárítás során le szoktam szorítani az íjkarokat illetve szarvakat egy bútorlapra és ezzel meg is oldom ezt a kérdést). Ahogy elnézem James állványát, az íjat a markolatrészénél be lehet engedni az állvány karjai közé és úgy rögzíteni (összeszorítani a karokat). Erre a beengedésre azért van szükség, mert változik a száradó íj alakja, ahogy a szarvak mind jobban össze vannak húzva. A szarvakat a felső szorító karok közé lehet, hogy ki kell ékelni, amikor az összehúzott szarvak már nagyon vízszintesek és a szorító karok felülnének az íj szarvtövére…..
      Mindenesetre itt vannak még képek az állványról, talán jobban magyarázzák a működést, mint én:)
      http://www.primitivearcher.com/smf/index.php/topic,48877.0.html
      BajánBow

       
      Reply
      1. Nagy Ádám

        Köszönöm 🙂 és ha leszorítod akkor hogy hajlik egymás felé a két kar? vagy néha kiengeded és újra leszorítod?

         
        Reply
        1. BajanBow

          A szarvakat a száradás során naponta-kétnaponta kell összébb húzni, aztán újra leszorítom.

           
          Reply
          1. Nagy Ádám

            oké, nagyon szépen köszönök mindent, reméljük egy újabb működő íjjal gazdagodik a világ 😀

             

Hozzászólás a(z) BajanBow bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük