A legáltalánosabban használt fa az íjépítők körében a kőris, néhányan még használjuk a juhart is. A juhart nem mindenki szereti, mivel hullámos a gyűrűje és nem lehet évgyűrűre szedni. Én szeretem, szerintem könnyebb, mint a kőris, vagyis lehet az egész íjat (karok, szarvak, markolat) ebből építeni, nem kell a szarvaknak külön anyagot nézni. Sok hátrányát a hullámosságnak még nem tapasztaltam, ettől nem lett törésre-szétválásra hajlamosabb a mag. Arról is folyik az agyalgás, hogy a kőris esetében az álló vagy a fekvő évgyűrűs anyag jobb-e. Csináltam már mind a két megoldással íjat (törtem is már sajnos…), nem tudom egyértelműen kijelenteni, hogy csak ez vagy az a megoldás jó. Kőris esetében az biztos, hogy jó és kívánatos, hogy a gyűrűk ne fussanak ki a karon (párhuzamosak legyenek), mivel az ilyen részeknél a fa hajlamos a törésre.
Szintén fontos, hogy a magban ne legyen görcs vagy bármilyen elváltozás, ami gyengítheti az anyagot (ez különösen a hajlós részekre fokozottan érvényes).
Az íj méretei: A IX-XI. századi magyar íj
Magyar íj esetében általánosan elfogadott, hogy az íj hossza nem haladja meg a 150 cm-t, a szélessége a 4 cm-t. A szarvak hossza max. 25-27 cm. Kis matekkal kiderül, hogy a karok hossza a markolattal együtt kb 90-100 cm. A 150 cm-es magyar íjak már akár 32″ húzáshosszt is kiadnak, a 140 cm körülieket kb. 29-30″-ra lehet biztonsággal húzni.
A tervezés során fontos a jó markolat-, és szarvszög megválasztása. Minél kisebb a markolatszög, annál nagyobb a szarvszög. Ha ezt rosszul választjuk meg a tervezés során, gondunk lehet az íj ajzásmagasságával vagy pedig az ideg fog állandóan beleverni lövéskor a szarvba. Egyik sem jó. Az sem szép látvány, és a magyar íj esetében szerintem nem is stílusos ha a szarvtő és az ideg közötti távolság túl nagy (ilyenkor nem elég nagy a szarvszög), bár ettől még az íj tökéletesen működik. Általánosságban elmondható, hogy egy 140 fok körüli markolatszöghöz kb. 42-45 fokos szarvszöget alkalmazva jó eredményt kapunk.
Ennek az íjnak a famagja kőris, a kiinduló léc méretei 1x4x90 cm. Középen gőzöltem, majd formán meghajlítottam. A markolatszög kb . 140 fok – biztonsági méret, mindenféle túlzástól mentes.
Gyakran előfordul, hogy a hajlítás során néhány szál a húzódó oldalon felválik. Általában akkor fordul elő, ha a gőzölés csak rövid ideig tartott vagy a léc túl vastag és nem tudta jól átjárni a gőz. Ha csak felszíni szálakról van szó, akkor forró enyvvel (kb. 15%-os) be kell itatni őket, leszorítani és hagyni megszáradni, sok jelentősége nincs. Sokkal nagyobb gond, ha a hajlítás során a mag elvetemedik, ferdül vagy tekeredik. Ilyenkor meg lehet próbálni száraz hővel, formára ismételten leszorítva felmelegíteni, majd hagyni kihűlni. Az esetek döntő többségében a kívánt változás elérése csak hő, nyomás és idő kérdése. Fontos, hogy már az elején se engedjünk a pontosságból, törekedjünk a precíz munkavégzésre, amit a végén meghálál az íj.
Views: 3365
Üdv, nem tudom jó helyen teszem e fel a kérdésem, a szárításhoz használt állványal kapcsolatban szeretném megtudni, hogy hogyan lehet megoldani a szarvak összeérését a száradás alatt, ha az állványban van? Nem tudom mennyire világos a kérdés, a képen ( http://bajanbow.com/wp-content/uploads/2016/06/sz%C4%82%CB%87r%C4%82%C2%ADt%C4%82%C5%82-%C4%82%CB%87llv%C4%82%CB%87ny.jpg ) úgy néz ki, hogy száradás közben a karok beleakadnak a szarvakat egyenesen tartó lécekbe. Lehet nem jól gondolom az egészet, előre is köszönöm a segítséget 🙂
Hello Ádám!
Én magam nem csináltam meg ezt az állványt (a szárítás során le szoktam szorítani az íjkarokat illetve szarvakat egy bútorlapra és ezzel meg is oldom ezt a kérdést). Ahogy elnézem James állványát, az íjat a markolatrészénél be lehet engedni az állvány karjai közé és úgy rögzíteni (összeszorítani a karokat). Erre a beengedésre azért van szükség, mert változik a száradó íj alakja, ahogy a szarvak mind jobban össze vannak húzva. A szarvakat a felső szorító karok közé lehet, hogy ki kell ékelni, amikor az összehúzott szarvak már nagyon vízszintesek és a szorító karok felülnének az íj szarvtövére…..
Mindenesetre itt vannak még képek az állványról, talán jobban magyarázzák a működést, mint én:)
http://www.primitivearcher.com/smf/index.php/topic,48877.0.html
BajánBow
Köszönöm 🙂 és ha leszorítod akkor hogy hajlik egymás felé a két kar? vagy néha kiengeded és újra leszorítod?
A szarvakat a száradás során naponta-kétnaponta kell összébb húzni, aztán újra leszorítom.
oké, nagyon szépen köszönök mindent, reméljük egy újabb működő íjjal gazdagodik a világ 😀